Ismét Amszterdamban jártunk, kezd őszülni már határozottan, nagyon szép volt, de meg kellett újfent állapítanom, hogy nem tudnék ott élni, legalábbis nem a belvárosi részen. Hihetetlen sok túrista van, sok hülye, sok bicajos, motoros, össze-vissza csilingelő és kanyarodó villamosok...És még most mázlink is volt,mert autómentes nap volt és tényleg csak taxival és rendőrséggel találkoztunk. A P+R parkolóban így ingyen parkoltunk és ingyen tömegközlekedtünk:)

Eindhoventől olyan 8 km-re található ez a kicsinyke város, ami lehet amúgy, hogy falu, csak itt azok is olyan kisváros, kertváros jelleget öltenek, hogy sosem tudom eldönteni.

Szép időben persze jó kis bicajtúrát lehet ide tenni, nincs messze, sok szép parkja van és itt született Van Gogh is.

Ennek emlékére berendezték szülőházát dokumentációs háznak, nem túl nagy, de egyszer érdemes rászánni 3 eurot.

Pont mellette van egy szép kis tó, parkkal, padokkal meg nem messze egy szélmalommal, így itt érdemes csapni egy kört.

A malom sajnos magántulajdonban van, így bemenni nem lehet, de körbe körbe lehet járni egészen közelről.Amikor persze  a tulaj rászól az emberre, mire sorry, de addigra már készen is vannak a fotók:)

A város fő terén van egy szép nagy templom,mögötte a temető, előtte egy szép kisebb tó fahíddal,szökőkúttal, tavi rózsákkal és Van Gogh szobrával. Meg pár étterem, kocsma...

Itt még az utcai lámpákhoz felakasztott kosárban lévő virágok sem muskátlik, hanem napraforgók stílusosan.

Jó régen írtam már, de mostanában, hogy vége a nyárnak és nem lehet jókat kirándulgatni, mert hol esik, hol meg szakad, így nem sok érdekes dolog történik. Élvezem a pihenést, jön az utsó előtti turnusunk pár napra, aztán mi megyünk haza egy hétvégére.

Addig is, mivel már beindult a sulis szezon, végre indult holland nyelvtanfolyam ilyen külföldi bevándorlóknak, mint mi is:) A főiskola szervezi, olyan 14 ember össze is jött. 10 hét, heti 2 óra keddenkétn este 6 és 8 között. Gondoltam megyek,mert árban egészen jó, sokkal kedvezőbb,mint az intenzívebbek, azok megfizethetetlenek, bár ha belegondolok otthon is.

Tegnap meg is volt az első óra, főleg persze bemutatkozás, szedett-vedett társaság,de én élvezem, ez olyan szórakoztató, annyi ember, annyi kultúrából, annyi béna kiejtéssel:)

Vegyü is sorra kik lesznek elkövetkezendő bő két hónapom kedd estéinek meseszereplői:

A tanár: Marianne, 39 éves, jaj de nem szép szegény, de amúgy szimpi, vérbeli eindhoveni, van egy 14 éves kislánya,aki már nem is olyan kicsi szerintem, elvált, 5 éve van egy pasija és boldog, német a másik szakja, de az órát angolul tartja.

A diákok: Tamás :) na igen, sikerült kifogni egy magyart. fiatal csóka, fodrász, 3 hete van itt, most holland haverjánál csövezik egy szobában,de keres albérletet, csak így ősszel már nem könnyű, hiszen elkeltek, az egyetemre és fősulira szerintem több ezer diák jár együttesen. lássuk be,kicsi a világ.

Noris Kamerunból. olyan kis szerény fekete fiú zöld pulcsiban:) pár hónapra jött ide tanulni és ezt nagy becsben is tartja,mert itt sokkal jobb a képzés,mint otthon náluk. hogy hogy nem...olyan kis csendes fajta és elég fiatalocska.

Maria, a bal szomszédom Mexikóból. jaj nem tudtam, amikor leültem mellé:) de mivel már egy éve itt élnek, így valszeg nem H1N1 vírushordozó:) a férje orosz,de már mexikói állampolgár, ott ismerkedtek meg az egyetemen, gyógyszerészek. szimpi, beszédes lány, tipikusan mexikóinak néz ki. legalább lesz kivel spanyolul gagyognom,amire még emlékszem.

Lionita Indonéziából. nem jegyeztem meg róla semmit:)

Natali, na róla még azt sem jegyeztem meg,hogy honnan jött, de azt tudom, hogy holland férje van és már egy csomó dolgot tud, tehát nem is tudom,mit keres ezen a tanfolyamon? majd kiderítem honnan jött:)

Matthias, a német ösztöndíjas fiú,a műszakin tanul. fiatal, amúgy nem szimpi, de nem lesz neki nehéz,mert a holland tényleg inkább a németre hasonlít,mint az angolra. de jó, hogy van,mert lehet vele beszélgetni németül:)

Kate Taiwanról.angolul tudogat, de nem nagyon, férje holland, nem nagyon beszél, erre lett kiképezve, szerényen, csendben ül és teljesíti a parancsokat. kicsitfura,mert nagyon fiatal, bár nehéz ezeknek a korát megmondani,de szerintem szülei férjhez adták és kész.én így képezlem,a holland férje tuti ott volt nyaralni,aztán egy bárban vagy kupiban ,esetleg masszázs szalonban bukkant e gyöngyszemre és elhozta:) amúgy szép lány nagyon, a szebbik fajta onnan, szép manduavágású szem, hosszú hullámos fekete haj, olyan törékeny fajta,nem a haja, a lány:)alacsony, vékony. na de lehet hogy nem is így volt,hanem szerelem eslő látásra:)) nem hiszem, a nyugati férfiak előszeretettel veszenek el ázsiai nőket,mert azok arra lettek nevelve,hogy ne karriert csináljanak, hanem az urukat szolgálják ki,nem beszélnek vissza, nincsenek önálló törekvéseik.

Eva Izlandról. júniusban szült, a férje itt dolgozik. mondjuk ennyire unja már a gyereket,hogy az esti fürdetés és etetés helyett inkább nyelvtanfolyíamra jár? de amúgy szimpi, barna hajú lány.

Vinaja és a férje Katrik Indiából. ez persze rögötn látszik is rajtuk. fiatal pár. a pasi itt kapott melót, már nem emlékszem miként, a nő meg háztartásbeli. de olyan kis lelkesek, szerintem jó,hogy együtt eljöttek erre a tanfolyamra,nem csak a pasi. ja ezek szerint nem nagyon akarnak hazamenni, meg tudom érteni. ja és nem tudják kimondani az ü betűt:)még gyakorolni kell:)

Allesandro és anyukája Gabriela Olaszországból. a srác zenész (gitár). de kb. inkább olyan utcai zenésznek néz ki. nagyon göndör vállig érő mogyoróbarna haj, szerintem csúnyácska, le vannak barnulva persze:) az anyja nyugdíjas, ő csak azért jött ide Hollandiába, hogy a fiával legyen, ez tök gáz, hogy még az olasz mamma még itt is a nyakán ül...nagyokat bulizhat a srác:))a nő amúgy nem nagyon tud angolul, így eléggé érdekesen fogja feldoglozni a tanári magyarázatokat,de a fia majd segít neki gondolom.olyan kis cserfes asszonyka amúgy.

Andrew Oroszországból. így inkább szerintem Andrej az:) de legalább lesz kivel oroszul társalogni,mielőtt elfelejtem. nagyon fiatalocska, olyan újgazdag csávónal néz ki. tipikus orosz feje van.

Alejandro Kolumbiából. elvileg szakács egy mexikói étteremben itt. fiatal srác,de szerintem tuti a drogüzletben van benne, ez 100 %. kis mosolygós, ártatlan feje van, ideális csempész, két ilyen ország között, ahol dívik a drog:)

Swana, fogalmam nincs hogy kell leírni, ő is Izlandról jött. itt tanul. mást nem tudok.

Na ennyi röviden, szerintem szórakoztató lesz:)

A múltkori nagy kirándulós szezonunk utolsó állomása Utrecht volt. Ami rögtön szembeszökő persze, hogy nem véletlenül a templomok városa, ezzel is emlékezve egykori egyházi hatalmára. mondjuk megjegyzem halkan egyik templom olyan,mint a másik,na de mit lehet tenni, ha egyszer egy krban épültek. Szépek, monumentálisak és nem kihívóak.

Utrecht Hollandia egyik legrégebbi városa, már 47-ben római helyőrség volt.Hogy utálhatták szegény római katonák, ha  a hideg,esős erődítménybe kellett jönniük.Pech, de hát a pénzért már akkoriban is meg kellett szenvedni.

A város fő csatornája mentén vagy akár rajta is, vízibicajt lehet bérelni, állítólag másfél óra alatt körbe lehet tekerni, szóval körbe lehet járni az óvárosi részt. Nagyon hangulatos, nagyon kellemes benyomást kelt.  A csatorna alsó partján éttermek vannak, felül pedig dübörög a rendes forgalom. A dübörög nem jó szó,mert nincs zaj, csendes város ahhoz képest, hogy mekkora. Tiszta és tele van zölddel, tégla házakkal, igen szimpatikus város.

Több ilyen csatorna is van az egész város területén,de ez a fő csapás, amin érdemes végig menni. Már teljesen őszi hangulat volt, pedig akkor még augusztus volt, de akár ősszel is nagyon csodás lehet.

Mondjuk ezzel a bicajjal már nem hinném, hogy messzire jutna az ember.

A városban több múzeumot is érdemes megnézni, de ahhoz egy nap nem elég. Aki művelődni, vásárolgatni és pihenni is szeretne az minimum 3-4 napot szánjon rá.

Leiden csodás kis város nem messze a tengertől, Hágától északra, a Rajna egyik ága mentén. Tényleg egy gyöngyszem, nyugis, tiszta, tele kis hidakkal,  szélmalmokkal. Most még az egyetemi szezon előtt kissé túl csendes is volt,de rengeteg kiülős hely van, amik tuti tele vannak,amikor jön a sok okosodni vágyó.  A város közepén van egy dombon egy várrom, ahonnan panorámakilátás nyílik az egész városra.

Az egyetemet még Orániai Vilmos alapította jó réges régen (1575, nem akartam pontos dátumot írni, olyan mintha az útikönyvből másolnám:) ), a város azért kapta az egyetemet,mert hősiesen ellenálltak a spanyoloknak. Így aztán most több ezer diák van és könyves bolt, és tankönyvbolt,de se tortilla, se paella...Mondjuk nem tudom Vilmos fejében hogy játszódott le a szitu, mert mivel is jutalmazhatná meg a lakosokat, katonákat ,akik küzdöttek-küzdöttek 130 napon át, minek is örülnének, arany, kaja, pia, kincsek? ááá dehogy, olyan buták,hogy ideje tanulniuk, legyen egy egyetem:)

Amiről még nevezetes a város, hogy itt született Rembrandt. Apja molnár volt, a malom ma is megvan még ill. azt a házat is meg lehet találni könnyen, ahol festői pályafutását kezdte. 3 év alatt persze hamar megvilágosodott, hogy itt nem sok babér terem fejlődése szempontjából, így aztán Amszterdam felé vette az irányt és milyen jól tette.

Egy szó, mint száz, aki csendes kikapcsolódásra vágyik, egy jó ebéddel egybekötve, annak nem is kérdés, irány Leiden. Esetleg még egy tengerparti fürdőzés is belefér vagy séta Katwijknél.

Szerencsére nagyon jó idő volt mostanában, így tettünk pár kirándulást. Egy napra kissé lehet sok is volt ez a 3 úticél,de megérte. Amszterdam nagyon szép, nagyon egységes hangulatot áraszt a sok régi házzal, csatornával, hidakkal. Nagyon sok a túrista persze, így ott élni nem tudom, hogyan lehet, de hát ez legyen az ő bajuk. A virágpiac szenzációs, mindenkinek ajánlom, tulipánhagymák milliói,kender,kinek mi kell. A piros lámpás negyed is meglett, na nem könnyen, délután biztos nem olyan izgalmas, engem nem nagyon izgatott a millió coffie shop és ablakban ácsorgó hölgyike...Olyan fura, hogy a túristáknak szánt kis tájékoztató füzetben is oldalak szólnak a prostikról...tényleg ekkora igény van rá? hihetetlen ill. hihetetlenek ezek a pasik,hogy mindenre vevők...hiszen akármelyik bárban ingyen is megkaphatnak egy könnyűvérű nőcskét egy éjszakára három whiskeyért. Na biztos az a baj, hogy nem vagyok pasi és nem érzem át ennek fontosságát. De hát úgy tűnik Amszterdamot nekik találták ki, kelljen akár sör, fű, nő vagy pasi.De mit kapnak a nők? És a pasiknak ennyi pénzük van úgy amúgy? Képes egy hapsi óránként 125 eurot fizetni egy nőnek? Ezt az egy tarifát ismerem,mert egyetlen hirdetés volt a füzetben, ahol ár is volt,szóval gondolom ez a legolcsóbb:) Jesszus az több mint 30 ezer forint, ez normális?

Maga a város amúgy nagyon gyönyörű, rengeteg szép ház van benne, tiszta, rendezett város.

Azt persze nem tudom, hogy a tulipánhagymák tényleg olyan színű tulipánokhoz tartoznak-e, amilyen a ládában van, gondolom csak akkor derül ki, ha kivirágzott, hogy a megveszekedett túristák mennyire keverték össze a hagymákat:)

Íme a legkeskenyebb házikó, a Singel 7. száma alatt. szélessége 99 cm. Persze kissé csaás,mert a háznak csak ez a bejárati oldala ilyen keskeny, hátrafelé szélesedik és ott vannak normális szobák. Azért érdekes így is:) 

Amszterdamtól nem messze van Edam, kedves kis, csendes város, tele sajttal persze:) Érdemes elkirándulni ide is, utána pedig a tengerpartra Volendamba, egy kicsit csak nézni a vizet,a vitorlásokat, hattyúkat, szép és nyugalmas az egész:)

A tengertől városkákat elválasztó gáton végig lehet sétálni, bicajozni végeláthatatlan hosszúságban. Régen egészen más volt, hiszen állandó őrség figyelte,hogy jön-e már a víz, ez volt a melójuk:) Aztán futás és kiabálás jön a víz:) Vagy nem?

A mezei virágaimmal semmi gond nincs, úgy vélem:) Leszámítva, hogy hiányzik a mező alóluk:)

A levendula is nő szépen,de ennél nem több...Hmmm, nem tudom,mit tehetnék ez ügyben, de mivel növésben van,így feltételezem nem purcant ki. Hát várunk, hátha virág is lesz valamikor.

No most már mit ne mondjak, nem is virág, hanem egész virágmező ez itt:)

Határozottan virágzásnak indult az elmúlt héten a mezőm:) Most már értem,miért van itt Eindhovenben ennyi virágos mező, hiszen alig két hónap alatt én is tudtam ilyet produkálni kicsiben, a sok eső és nap megteszi hatását, más nem is kell:)

És szerintem a levendula is növögetett az elmúlt egy hétben, mintha sűrűbb is lenne. Vagy csak olyan vagyok, mint a kopasz ember, aki hajnövesztőt használ és hisz benne, hogy ez jó neki és már-már haja is van? De mintha tényeg:)

És ez volt a harmadik virág:)

Tovább nem számolom, elvégre is csak 3 hely van a dobogón is, a többi nem nagyon fontos. De talán amúgy ez a legszebb az első három közül:)

Szombaton nagyon szép időnek indult, így hát kirándulásra adtuk a fejünket. Ha már süt a nap és ragyogó kék az ég, akkor menjünk strandolni. De hogy ennél több is legyen, menjünk egy tengerparti nagyobb városba, így esett a választásunk Hágára. És milyen jól jártunk. Nagyon gyönyörű ez a város, keveredik benne a modern építészet a hagyományokkal,a csodálatos tégla templomokkal, és ilyen szép régi tégla épület pl. a parlamentnek helyet adó is, ami a képen látható itt. Lovagterem, ahogy hollandul hívják. És üveg fala is van, hogy az emberek bekukucskálhassanak, hogyan is dolgozik a képviselő testület. Ebből kifolyólag gondolom ott sokkal kevesebben alszanak az üléseken:) Minden évben szeptemberben a királynő maga kocsikázik ide és megtartja az évadnyitó beszédét.Az nagy ünnepség itt, a királyi családot amúgy is nagyon szeretik, bármerre mennek narancssárga színbe borul a város.

Ez pedig már a modern közigazgatás fellegvára, a városháza, sok emelet, tiszta üveg és fehér:) Alatta hatalmas teremgarázs van, amelyiknek több le- és kijárata van, ki merre akar tovább menni, így  a felszínen jut bőven hely a villamosoknak, olyan sok van, mint Prágában. Az ember biztos benne,hogy itt valóban gyorsan mennek az ügyintézések, eddigi eindhoveni tapasztalataink is ezt támasztják alá amúgy.

A város közepén éppen egy homokszobor kiállítás volt, hihetetlen méretben és pontossággal elkészített szobrok. Gyanítom valami kötőanyag van benne még, hiszen itt akár minden nap eshet, az meg elég ciki lenne ilyen több méter magas műalkotásoknál:) De ha nem is szép, de érdekes volt.

És miután megcsodáltuk a belvárost, ami tényleg szép nagyon és hangulatos, irány a tengerpart:) Ez a gyógyszálló már nagy hagyományokkal bír, az egésznek a homokos parton olyan sejtelmes és 19. századi hangulata van, tipikus gyilkossági helyszíne ez a Poirot-filmeknek:) Imádom:) Az ember szeme előtt megjelennek az ódivatú fürdőruhát viselő hölgyek napernyőkkel, csipke persze, meg a teniszezni induló fehér sortos fiatalemberek és a teraszon kávézó/teázó idősődő nénik,bácsik újsággal,szivarral:)Még nem tudom, melyikőjük fog meghalni.

A tenger tiszta, kék és jéghideg persze, de ez az ittenieket és  a renegeg német túristát cseppet sem ijeszti el, ha egyszer nyár van. Rengeteg szemtelen sirály is van,akik minden zacskócsörgésre sietve szedik lábaikat a plédedhez és egyből kiszúrják, ha elővetted a szendvicsedet.

Olyan egy méternyire megközelítenek és csak bámulnak, hogy adj már! Van amelyik persze átmegy önkiszolgálóba és ha éppen a gazdák elmentek pancsolni,de a szél csörgeti a kajás zacsit, akkor odamennek és elkezdik csipegetni.

Az idővel tényleg nagy mázlink volt, jól le is égtünk persze, naptej ide vagy oda, olyan erős szél fújt és egyáltalán nem volt meleg a víznél, csak fentebb a sétányon. A szélnek köszönhetően aztán mindenféle sportnak kedvezett az időjárás, amit ki is használtak.

Néha teljesen olyan érzés volt, mintha nem is Hágában lennénk, sokkal inkább Hawaii vagy Dominika, Bali vagy minimum a Holland Antillák. Színes asztalok, székek, napernyők, kaja, pia, fagyi, mi kell még?

Ja ami még kellhet az a jéghideg sör:) Abból itt aztán van bőven, szóval semmi akadálya:)

Vannak persze akik séta és fürdés helyett járműre pattannak,saját sörcsapokkal és irány a város:) Kicsit fura lehet, hogy a szemben ülő felé tekersz és mégsem arra haladsz,de gondolom pár sör után ez már nem is tűnik fel:)

Persze nem is Hollandia lenne, ha nem lenne még itt is egy szoborpark, de igazából ezek jópofa szobrok voltak, aranyos kerekfejű, kisebb, nagyobb emberkék:)

Összességében így aztán van itt minden, ideális nagyváros, olyan 450 ezer fővel, villamosjárattal a tengerhez :) jaj az egyes villamos! milyen jó lenne, ha a Hungáriáról ide eljönne:)

Hihetetlen gyorsan telik az idő. Ezt leginkább csodálatos virágaim fejlődéséből látom:) Most már még nagyobb gaznak néznek ki:)

De hát ilyenek a mezei virágok,nem? Teljesen rendben vannak:)

És a bödön gazban megvan a második kis virág is:)

Ez szerintem szebb is ,mint az első:)

Na jó, a levendulaültetvény valahogy még mindig nem az igazi,de hagyjunk neki időt, biztos csak az kell neki, lesz ez még szebb is, nagyobb is, illatosabb is:)

Az állunk leesett, amikor a következő műalkotásokat megláttuk. Gyors elhatározásra is jutottam,hogy én is művész leszek:) Először volt,hogy elmentünk a lényeg mellett, aztán amikor rájöttünk, hogy ez tényleg feliratozva van, van alkotó, cím meg dátum is és ez tényleg egy mű, akkor kb. 3 termet végigmosolyogtunk. Nem, néha tényleg hangosan röhögtünk:) Nem sokan hallották,mert a Van Goghoknál leragadtak, nem tudták, hogy érdemes tovább sietni:) Na lássunk akkor ízelítőnek néhány remeket:

Külön a művészt és a mű címét nem írogattam fel, így ez legyen pusztán ballonkabát neoncsövekkel:)

Mondjuk Columbot szeretem, tehát ez a mű már pozitívan tükröződik bennem:)

Nos természetesen virul a second-hand shop biznisz Hollandiában. A néni szó szerint a turkálóban van:) Azt nem tudom, hogy a ruhákat bizonyos szempont szerint aggatták-e oda vagy csak úgy találomra,de lehet ez a végeredmény szempontjából nem is fontos:)

Az egyik terem, ami mellett simán elmentem, hogy ez valami raktárszerű...

Neoncsövek rőzsékkel:)

No comment:)

Szintén nem sok megjegyzést tudok hozzáfűzni:) Csak úgy van, ha nem tudtam volna, hogy múzeumban vagyunk, lehet elkezdtem volna rendet rakni:)

Párom kedvence nagy röhögés közepette ez lett.

Elég szürke...

Nem tudom,mit szóltak volna hozzá, ha vsizek sárga meg piros festéket, hogy pár csíkkal feldobjam...Végül is tök egyedül voltunk a teremben. Ha meg később jön egy látogató, amikor már készen vagyok,akkor hihetné,hogy az így volt eredetileg...

Na igen a következő rejtélyes, már-már X-aktás műalkotás.

Szóval olyan műanyag csövek a falnak támasztva...

Na elég is lesz a jóból, mert a végén még mindenki kedvet kap művésznek lenni -mert azt hiszi ilyet ő is tud- és akkor már nem fognak engem értékelni, ha nem tudok valami újat nyújtani:)

Tehát a De Hoge Veluwe nemzeti park északi részében van egy múzeum is, egészen olyan kíváló alkotásokkal,mint Van Gogh vagy Renoir ill. majd teszek fel néhány modern műalkotást, amit alig hittünk el, leginkább csaj röhögtünk kedves urammal:)

Maga a múzeum Helene Kröller-Müller tulajdonában volt, egy német iparos lánya, aki hozzáment egy holland muksihoz és gazdagon éltek,amíg meg nem haltak,a néni mondjuk 1939-ben. A néninek mivel sok pénze volt és ráért, így műgyűjtött:) Nagy kedvence volt Van Gogh ill. sok más jeles festő és rengeteg szobor. Amikor már a végét járta, gyűjteményét az államnak adta- ezek szerint nem volt,aki örökölje?- azzal a feltétellel, hogy ebben a parkban legyen egy múzeum. Ami amúgy jó ötlet, hiszen így az ember egyszerre nagyon kellemesen,de hasznosan kirándul.

A múzeum így elég sajátos, hiszen ahogy nézegeted a szobrokat mondjuk, háttérben az erdő van. Tetszik:)

A múzeumhoz tartozik még egy 26 hektáros jó nagy szoborpark is.

Na hát ezt nem lehet nem szeretni:)

Szerencsére sok Van Gogh volt, tényleg jeles,ismert képek is és fotózni is lehetett:) Mondjuk a múzeumban dolgozó biztonsági őrök abban a teremben tömörültek, ahol a képei ki voltak téve, de majd ha meglátjátok a többi érdekes alkotást,megértitek,hogy azokra tényleg nem kell vigyázni:)

Irány tehát a következő bejegyzésem, mert azok megint új bejegyzést érdemelnek:)

Nos a fenti név egy nemzeti parkot takar, nem messze Appeldorntól, ahol megint egy beszállítót voltunk meglátogatni,letesztelni pár kártyát,de ha már ott vagyunk, akkor tegyünk egy kis kitérőt hazafelé. Hiszen mire lenne jó a céges kocsi úgy amúgy?

A múzeumot nem nehéz megtalálni, ki van táblázva Hoenderloo felől mentünk. Leparkoltunk, bár kocsival is be lehet menni,de mivel bent van egy halom ingyen bicaj, így gondoltuk,azt már úgyis úgy megszoktuk, bejárjuk kicsit azzal a parkot. Nagyon szép ösvények vannak benne, főleg erdők és mezők. Kb. olyan 15*5 km -es területen fekszik.

És akkor itt csak karikáztunk körbe- körbe. Tikkasztó meleg volt, mintha a semmi közepén lennénk, csak néhány lelkes bicajos pakrlátogató jött szembe:) Éppen csak Toldi Miklós hiányzott még a szöcskenyájak mellől...

És csak mentünk- mentünk,de persze nem cél nélkül...

A parkot három dolog miatt is érdemes meglátogatni, a természet lágy ölén való bicajozást leszámítva. Ez a vadászkastély egy tó partján található,a szokásos kacsák és gyönyörű rózsabokrok között.

Aztán pár km letekerése után az ember eljut a látogatóközpontba, ami olyan,mint egy kis természettudományi múzeum, koponyák, kitömött állatok, hogy élnek, mik élnek itt a park területén, állítólag vaddisznó, őzek és rókák ill. telepítik vissza a hódokat, na meg millió madár, rágcsáló és bogár:)

Mondjuk mi nagyobb vadakat nem láttunk:( Párat kitehettek volna, hogy az ember el is higgye:)

A gyerekeknek különböző játékok is vannak, az egyik pl. ilyen,amivel különböző állatok lábnyomait tudják lenyomatozni a homokba.

A másik játék, amikor össze kell párosítani a lábnyomokat a hozzájuk tartozó, hogy is mondjam,kakival:) Amikor megérintesz a két kezeddel 1-1 lábnyomot ill. kakit, akkor ha jól csináltad és a párja, megjelenik a tévé képernyőjén az állat:) persze nem igazi kaki:) remélem:)

Ezek mellett még különböző kérdőívek,színezők vannak nekik, szóval az egész nagyon jó, játszva tanítja a kicsiket:) meg minket is:)

A park területén található még egy múzeum is,a Kröller-Müller múzeum, erről bővebben a köv. bejegyzésben. A belépő 7 euro a parkba, ha ezt a múzeumot kihagyja az ember, ha együtt nézi meg, akkor 14. A parkolás 2 euro kötetlen időre, bemenni a kocsival 6 euro.

Ezen is túl vagyunk:) Tegnap megvolt az első állásinterjúm itt. Sőt életem első angol interjúja. Nem nagy történések zajlanak most a munkaerőpiacon, eléggé nyaral mindenki, így csoda is volt, hogy hétfőn felhívott a közvetítő, hogy lenne egy munka itt, akarok-e interjúra menni? Mondtam persze miért ne, bár tudtam, hogy nem közel van,de hát egyszer megnézem. Le is fixáltuk az időpontot szerdára,mert hát kedden még meg kellett tanulnom angolul meg utána nézni,mit tud ez a cég:) egy amerikai vállalat, itt van Tilburg mellett az európai központjuk, ügyfelek panaszkezelése lenne a meló. hasonló,amit otthon is csináltam ill. annak egy szelete csak, más rendszerben,de hát azt meg lehet tanulni. azt mondták kell a német, hát mentem.

Két lánnyal beszéltem meg aztán a managerrel, majdnem egy órát eldumáltunk a szokásos témákról, szimpik voltak amúgy. A héten még van pár jelölt,de utána döntenek és szólnak menjek-e második körre. Ha akarok...Mert hát van pár hátrány. Előny, hogy fizetnek:) És ennyi:) Hátrány, hogy messze van, vonattal 25 perc, aztán busz vagy busz és gyalog, napi 2 óra tuti elmegy rá oda-vissza, ha még várni is kell,az gázosabb még. Aztán kiderült még nem is kell a német, rejtély,miért angol-németest keresnek akkor? Pedig azt nem akarom elfelejteni semmiképp! Aztán unalmas is lenne tuti és hát napi 8 óra, nem lehet kevesebb. Állítom persze, hogy azt a melót napi 4-ben is el tudom végezni, ismerem már a holland munkamorált, nem stresszelünk, ráér, meglesz, nem túl sokat bevállalni,de azt megcsinálni rendesen, közben napi 8 kávészünet. De ez nem is csak a holland munkatempó, inkább a nyugat-európai...

Na minden esetre megvárom,mit döntenek, ráérek aztán gondolkodni ezen. Tapasztalatnak mindenképp megérte.

Na szépen növögetünk továbbra is, most már egyre inkább egy bödön gazra hasonlít,de hát ilyen a mezei virágok csodálatos vad élete:)

És a bödön gazban megszületett az első igazi virág is :) némi elfogultsággal mondhatom, hogy virág,nem?:)

Na jó nem túl nagy, nem túl szép,de az enyém, a kezdetektől fogva,amikor még a mag zizegett a zacsiban és hazavittem a Praxisból (az olyan mint otthon az OBI).

Na jó, a levendulaültetvényem nem fejlődik olyan mértékben, ahogy elvárnám,de hát adok nekik időt:) Azért már sokkal több mint az előző hetekben, nem?

Nem nagyon tudom elképzelni, hogy illatos lila virág lesz belőle...

Nos, ő lett a következő szerncsés használt cucc,ami gazdagítja családunkat. Remélem, ez már nem kerül tolvajok kezére. De most már persze zárjuk a küllőzárat is és lánc is van vastag, amit nem lehet csak úgy elcsippenteni.

És barna, mint az enyém:)

Sajnos beigazolódott,hogy még ez az ország sem olyan idilli, ahogy eddig hittük. Elmentünk szombaton a belvárosba, leparkoltuk vasparipáinkat ahogy szoktuk,forgalmas utcában a többi közé a sorba,egymáshoz lakatolva a kettőt, erre mire egy másfél óra múlva visszamentünk, már csak az én bicajom volt ott. Elcsippentették a lakatot, jó nem volt a legvaskosabb,de hát ki gondolta volna, és elvitték a fiúbiciklinket:( Mondanom sem kell,először hitetlenkedve néztük, hogy biztos, de hát az enyémet már csak felismerem, főleg a táskát rajta és nem kétséges, egyedül várakozott ránk...

Persze felmerül bennem a kérdés,hogy az enyémet miért nem, hát ez rossz talán vagy mi? Szarul néz ki? Lepukkant? Na örülök azért neki, mert akkor most két bringába kellene megint befektetni,így meg egybe. Mázli tehát ez is,meg hogy az új táskát még nem tettük fel rá, ami mondjuk a bicaj árának a  harmadát kiteszi. Szóval minden rosszban van valami jó, de hát akkor is, kicsi Szívem teljesen elszomorodott. Pedig tudjuk a kollégái elmondásából, hogy Hollandiában több bicajt lopnak el,mint adnak el, főleg persze Amszterdamban,de akkor is. Miért pont a miénket? Mondjuk van egy olyan sejtésem, hogy nem echte hollandok lovasították meg, hanem valami bevándorlók,legrosszabb esetben persze magyarok:)

Így aztán a héten még azért nézegetem a használt bicajkereskedőket, hátha leadják. Fotónk van róla, nekem ne lenne, csak sajna a számát nem írtuk fel, így számlával együtt sem sokra megyünk:( Na mindig tanul az ember, az enyémet gyorsan felírtam a számlája mellé:) meg vettünk egy bazi vastag láncot,lakatot és a bicajon lévő küllőzárat is zárom ezentúl. Minden leckének megvan az ára...

Íme a szegény megboldogult. Remélem leszárad a keze és  lába is annak,aki elkerekezett vele és legalább akkorát esett is, mint én anno:) Sőt nagyobbat,hogy baja is legyen. Ma be is szerzek egy vudubabát,ha kell és tűvel döfködöm:)

Határozottan nőnek:)

A füvet már kiszedtük belőle, pedig azok fejlődtek a legszebben...

Még mindig kétséges persze - egyesek szerint - hogy ezek mezei virágok lesznek, de hát csak nem gazt vettem:) a sok eső és nap mindenesetre megteszi hatását.

Határozottan csak növögetnek:)

Ez itt a levendula-ültetvényem. Nem tudom,a többi mag hová lett, talán még időre van szükségük. De hogy ebből majd bokros, jó illatú, gyönyörű lila virág lesz...

Bizakodunk, nem adjuk fel:)

Nos igen,a tengert látni és egyszerűen imádni. Hihetetlen lenyűgöző,legyen az délen vagy északon. Zandvoort Haarlemtől nem messze van az Északi- tenger partján. Szerencsére jó időnk volt, ami nekünk azt jelenti,hogy nem esett, sőt még a nap is sütögetett, olyan 24 fok, szél,mint mindig, de kirándulni szuper. Gondoltuk sétálunk egyet már a tengernél is, nem is számítottunk rá, hogy ennyien lesznek. No de hát nyár van, tök mindegy az ittenieknek és egy-két elvetemült németnek, hogy csak 24 fokos a "hőség" és a víz meg vagy 18, ez akkor is nyár és nyáron az ember a tengernél napozik, fürdik, halat eszik és kész:)

Na mi bokáig is bemerészkedtünk:) és a napot is nadrágban és pólóban élveztük:) finnyás magyarok vagyunk, nincs mit tenni. De a hely maga gyönyörű és nagyon hangulatos. Más persze mint az olasz vagy spanyol tengerpart, ahol az emberek heringekként fekszenek egymás szájában katonás sorrendben a napernyők alatt a 40 fokban és 9-es UV sugárzásban, de valahogy mégis olyan magával ragadó:) Imádom. Mindenképpen megér pár napot az északi rész felfedezése, át lehet komppal menni a különböző szigetekre is lencsevégre kapni a homokos dűnéket, piros világítótornyokat és sárga gumicsizmában bóklászókat. Ez feltétlenül terveink között szerepel a közeljövőben.                              

Tegnapi kirándulásunk célja röviden az volt,hogy lássunk szélmalmokat és a tengert:)

Ennek megefelelően elindultunk hát Kinderdijk felé, ahol egy lekerített részen régi szélmalmokat lehet megnézni ill. egybe be is lehet menni. Hangulatos volt, szép volt, de hát persze egyik olyan mint a másik:) Azért jó lehetett régen,amikor a nénikék, bácsikák itt nyomultak a kis fapapaucsukban, kipp-kopp, kipp-kopp, bár egy ilyen malomban lakni meg félelemetes és nem túl tágas lehetett.

Kinderdijk amúgy Rotterdamtól nem messze van, autópályán gyorsan megközelíthető akárhonnan. Ha az ember a városkában parkol, akkor ingyen megúszhatja. A malmok területére ingyen be lehet menni,de az egyiket 3,50-ért meg lehet nézni belülről is. Mindenképpen megéri egyszer:)

Lássuk akkor a beígért beszámolót a palotáról. Apeldoorn egy kerülete ez, külső, parkos város széle, de busszal (102, 5, 10) az állomástól 10 perc alatt el lehet jutni ide, a beugró 10 euro, szóval megéri ráfordítani 2-3 órát, főleg,ha szép az idő, mert hát a túra fele a kertben folyik, így nem utolsó szempont, hogy ne szakadjon az eső végig. Ha mégis esne, akkor magát a palotát is érdemes megnézni, csak akkor nem lehet elidőzni a gyönyörű virágok,szökőkutak és kevésbé gyönyörű hatalmas aranyhalakl között. Nem vagyok elfogult,de a mi itthonink sokkal szebb és formásabb:) Bár éhenkórászság szempontjából hasonlóak,mert ahogy megláttak, jöttek rögtön némi eleség reményében.Nem volt... Hozzájuk hasonlóan a pávák és kakasok, tyúkok a kávézónál. Feltételezem, nem véletlenül rögzült ez így be náluk.

Visszatérve a palotára, kb. mint egy kicsi Schönbrunn, csak kevésbé pompás kiadásban. Bár a parkja vetekszik a bécsivel, hasonlóan francia mintára készült. A termek kevésbé aranyozottak és fényűzőek, de mindenképp megér egy túrát, kb. 20 terem van, amelyekben bepillantást nyerhetünk a királyi család hétköznapjaiba, az Orániaiak nyári rezidenciájaként tudom elképzelni ezt az egészet, Vilmos, Wilhelmina és mindenféle hercegkisasszonyok, hercegek. Őszintén szólva nem nagyon vágom még a "Narancs" családot annyira,mint a magyar királyokat vagy a Habsburgokat,de innen van a narancssárga szín nemzetisége,a királyi család színe és minden ünnepnap alkalmával ilyen színbe öltöznek a városok, zászlók,lufik stb.

Ízelítőül akkor pár kép, ami többet mond persze a szemnek, mint a csacsogásom felszínes ismeretanyaggal:)

Kedden Apledoornba mentünk. A város olyan 120 km-re van Eindhoventől,de mivel autópálya van,így időben nincs is messze. Ami még tök jó, hogy ha a kamerával azt látják, hogy dugó van, akkor megnyitják a leállósávot is, ezt a sáv feletti táblán a zöld nyíl jelzi, ellenkező esteben piros x van, és akkor ott is lehet menni,leginkább a kamionoknak persze és akkor nincsenek útban.

A város amúgy majdnem olyan,mint Eindhoven,majdnem akkora is, tipikus tégla házak, gyönyörű kertek, parkok, tavak,kacsák, szerencsére jó idő is volt, így fotóztam milliót, mindjárt csatolok is képeket. Apeldoorn belvárosa is olyan,mint Eindhovené, ugyanazok az üzletek vannak ugyanolyan elrendezésben, szóval könnyen eligazodik az ember. Aztán amíg a kedvenc férjem tárgyalt, mert hát valakinek dolgozni is kell, addig én elmentem busszal még a Het Loo palotához,de az majd a köv. bejegyzés témája lesz. Röviden nagyszerű kirándulás volt, egy nap alatt tökéletesen bejárható a város és a palota és megéri megnézni.

A belváros vörös téglaköves utcáin nagyon jól mutatnak a múlt század eleji téglaházak, igényes, tiszta, rendezett, virágos az egész város. az egész ország.

Azért majd valaki szóljon, ha tudja az okát a kilógatott cipőknek. mert hogy az olasz sikátorokban a két ház között ruhát szárítanak, az oké, de ez mi célt szolgál? és ha megáznak?

Na igen, a függöny itt sem divat, ha egyszer nincs mit takargatni...

Nálunk azért van:)

Oranjepark nem messze a belvárostól, igazi kikapcsoló-dás a vásárlás után, ideális piknikezőhely.

Na és igen, az elmarad-hatatlan Tás:)

itt szintén emberköz-pontú szociális lények, adj kaját felcsillanással a szemükben, ha az ember megáll a tó partján, nulla félelem a Simabőrűtől...

Ez maga a gyönyörűség és nyugalom. Nem messze tőlünk van egy tavacska, körben olyan 2 km, szóval nem akkora,mint a Balaton,de pont elég. körülötte még jó sok zöld terület van, fák, bokrok, nyulak, libák meg ami kell, mintha nem is a város közepén lenne, nagyon szép, nagyon szeretünk oda kibicajozni, viszünk plédet, olvasunk, napozunk, persze tisztességes ruházatban és csak élvezzük,hogy a természet olyan közel van. Mindegy, hogy ezer ágra süt a nap, vagy szakad az eső, vagy ami a legjobb eső után,ahogy tegnap is. Olyankor minden olyan friss és szépen mutatnak a képeken a fehér felhők:)