Végre elkészült a nagy mű. Na jó,mások alkottak már nagyobbat is,elismerem, de ez nekem jó móka volt. Egy hét alatt meglett kb. Ez egy 50*70 cm-es kép lett így. Nem ültem azért görcsösen egész nap felette,hogy időre kirakjam, nem is tudom,mennyi lehet a rekord. Csak minden nap annyit, amennyi éppen jól esett.

De azért, hogy elhiggyétek,milyen arany szívem is van, miután kiraktam, gyorsan kivettem belőle 3 darabot,mert az én drága és egyetlen uram szintén sikerélményt szeretne, így tegnap mondta,hogy majd az utsó darabokat ne tegyem be,majd ő:)

Gondolom ezután majd a sztori pár év múlva úgy lesz,hogy ő rakta ki:)

Most viszont az tuti, hogy szét nem szedjük, majd a hema-ban keresek neki üveglapos sima keretet és megy bele. 

Aztán, ha találok, jöhet a következő áldozat.